A Szeged–Szabadka vasútvonalon a személyforgalom várhatóan majd csak jövőre indulhat el
2022. július 07. 11:20
Befejeződött a Szeged–Szabadka vasútvonal szerbiai szakaszának teljes rekonstrukciója, és várhatóan már augusztus 1-jén üzembe helyezik. Ám egyelőre nem indul meg a nemzetközi személyszállítás, hiába várták olyan sokan a munkálatok végét.
2022. július 07. 11:20
p
4
1
1
Mentés
Ugyan jelentősen megkönnyíti majd (vagy legalábbis felgyorsítja) a szerb-magyar határ közti átjárást,
először mégis a teherforgalmat irányítják át erre a vasútra, a személyforgalom majd csak jövőre indulhat be.
Az építőmunkálatok tavaly nyáron kezdődtek el, és úgy tűnik a kivitelezők tartani tudták a tervezett tempót. Jelenleg az utolsó simítások zajlanak, a műszaki átvétel a vége felé jár, és a vasúti működési engedély beszerzése is folyamatban van, így augusztusban már beindulhat a nemzetközi teherforgalom ezen a szakaszon. Magyarország területén történik majd a nemzetközi teherforgalom átirányítása, ugyanis lezárják az eddig működő Kiskunhalas – Szabadka vasútvonalat. Ezzel pedig megkezdődik a Budapest – Belgrád gyorsvasút következő, magyarországi szakaszának és egyben a szerbiai harmadik, Újvidék és Szabadka közti szakaszának újjáépítése.
A teherforgalom viszont nem állhat le, és miután azt nem lehet teljes egészében átirányítani Zenta, illetve Bánát felé, továbbra is a Zombor–Hódság–Újvidék vonalat kell használni erre a célra. Bánátban ugyanis a vasút teherbírása annak Kumane és Beodra közötti szakaszán nem kielégítő.
Az elektronikus vezérlésre várva
A Szabadka–Szeged vasútvonalon a teherszállítás is dízelvontatású mozdonyokkal történik majd, ugyanis egyelőre a magyar oldalon még tart az elektronikus vezérlés felállítása.
Az utasforgalom is majd csak akkor válik lehetségessé a két ország között, ha az elektronikus vezérlés mindkét oldalon működésbe lép.
Habár a nemzetközi teherszállítás biztosan ezen a vonalon közlekedik majd, a Szabadka és Horgos közti szakaszon érintett önkormányzatok azon dolgoznak, hogy a határokon belül legalább már ősszel beindulhasson a személyforgalom is. Magyarkanizsa község és Szabadka város közösen egy olyan beadványt juttatott el a Szerbiai Vasutaknak, amely szerint naponta kilenc pár szerelvény közlekedne Szabadka és Horgos között: három vonatpár indulna a reggeli órákban, három a délutáni időszakban, ami az iskolások, illetve a munkások hazatérését tenné lehetővé, de egy indulna délelőtt, illetve kettő este is. Így a Horgos és Szabadka között található kisebb települések: Hajdújárás vagy Királyhalom polgárai is könnyebben eljuthatnak majd Szabadkára, hogy elintézzék ügyes-bajos dolgaikat, csökkentve ezáltal a közlekedés költségeit, ugyanis ígéretek szerint olcsóbb lesz sínbusszal eljutni szabadkára, mint autóval.
A tervek szerint, amikor beindul a személyforgalom Szeged felé is, akkor tovább sűrítik a járatokat.
Extra biztonság és kompatibilitás
A Szeged–Szabadka vasúton teljesen korszerű megoldásokat alkalmaztak az építtetők, minden kereszteződésnél, még a földes utak esetében is sorompó és fényjelző rendszereket helyzetek el. A vasúti rendszer, azaz egy GPS-es elektronikus irányítórendszer vezérli majd a vonatokat, kizárva ezzel az emberi tényezőt. Így működik ez már a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvasút szakaszán is, és így tervezték meg ezt a Szabadka és Szeged közötti vasúton is, illetve ezeket az elvárások érvényesülnek majd az Újvidék és a szerb-magyar országhatár között is.
Ezzel elhárul az a probléma is, amivel eddig küzdöttek a határon, hiszen az országhatáron mozdonyt kellett váltani.
Magyarországon csak a MÁV vagy más ottani fuvarozók mozdonyai szállíthattak, Szerbiában pedig kizárólag a Szerbiai Vasutak mozdonyai. Ez a mozdonycsere pedig jelentősen lelassította a két ország közti közlekedést. Az új rendszernek köszönhetően pedig egy mozdony, legyen az szerb, magyar vagy osztrák, ha elindul Belgrádból, a vagonokat egészen akár Hamburgig vontathatja.
Határprobléma
Egy probléma van még, ami megoldásra vár, az pedig a határellenőrzés, Szerbia ugyanis nem tagja az Európai Uniónak, így a magyar és a szerb belügyminisztériumnak, illetve a vámhatóságoknak külön, hatékony megoldást kell találniuk a gyors határellenőrzés összetett problémájára.
A gyorsaság ugyanis kulcsfontosságú, hiszen hiába a gyors vasúti forgalom, ha a határátlépés ebben az esetben is órákat venne majd igénybe.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?